Az izraeli Külügyminisztérium határozottan visszautasította az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország közös nyilatkozatát, amely elítélte a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek blokádját - számolt be a Times of Israel.
Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Keir Starmer brit miniszterelnök londoni találkozója új szakaszt nyithat az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában, a május 19-i csúcstalálkozó előkészítéseként. A háttérben azonban továbbra is komoly viták húzódnak – elsősorban a halászati jogokról, amelyek a várható védelmi megállapodás kulcskérdésévé váltak.
Németország továbbra is reméli, hogy az Európai Unió megállapodásra juthat az Egyesült Államokkal a behozatali vámok csökkentéséről, de támogatja az ellenlépéseket, ha ez nem sikerül - jelentette ki a német pénzügyminiszter csütörtökön.
Ukrajna és európai szövetségesei ragaszkodnak ahhoz, hogy bármilyen területi megállapodás előtt létre kell jönnie a tűzszünetnek az orosz-ukrán háborúban, és tisztázni kell Kijev biztonsági garanciáit.
Hamarosan megtartják az orosz-amerikai tárgyalások következő fordulóját - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, szamarkandi sajtótájékoztatóján.
A Deutsche Boerse derivatív részlege, az Eurex szerdán azt jelentette be, hogy szeptembertől határidős kontraktusokat indít az Európai Unió közös kötvényeire, ami fontos lépés az EU hitelfelvevői profiljának erősítésében, különösen a védelmi kiadások növelését célzó újabb adósságkibocsátások fényében.
Ukrajna ma tárgyalt volna Londonban az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel Donald Trump amerikai elnök béketervéről, de a találkozó elmaradt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap sajtónyilvánosan azt mondta, nem fogadja el a tervezetet. A Kreml röviden kommentálta az eseményeket.
A világ gyógyszeripari központjai közötti verseny új szakaszba lépett: európai cégvezetők az EU árpolitikájának radikális átalakítását sürgetik, hogy elkerüljék a tőkekivonást. A Novartis és a Sanofi igazgatói is azért lobbiznak, hogy drasztikusan emeljék meg az európai gyógyszerárakat.
A görög miniszterelnök egymilliárd eurós támogatási programot jelentett be, amelyből nyugdíjkiegészítést, albérletidíj-visszatérítést terveznek. Emellett az infrastrukturális fejlesztésekre is létrehoznak egy jelentős alapot, miután néhány hete egynapos általános sztrájkot hajtottak végre az ország legnagyobb szakszervezetei.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
Az európai napenergia-termelés több mint 30%-kal nőtt 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez egyben rekordteljesítményt vetít előre az év egészére is, amihez nagyon sok európai ország járulhat hozzá.
Donald Trump amerikai elnök máig adott ultimátumot Ukrajnának arra, hogy válaszoljon az elnök csapata által összeállított, „végleges” tervezetre, mellyel az amerikai elnök le akarja zárni az orosz-ukrán háborút. Az Axios minden korábbinál részletesebben publikálta, hogy a terv pontosan mit tartalmaz.
A világ számos vezető politikusa jelezte kedden, hogy jelen lesz Ferenc pápa szombati temetésén.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok kereskedelmi megállapodást köthet, de egyes szektorokban komoly és fáradságos tárgyalásokra lesz szükség Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint.
A világgazdaság fordulóponthoz érkezett: miközben 2024 során a stabilizálódás jelei mutatkoztak, ezek most komoly próbatétel elé kerülnek a vámháború okozta gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt – írja kedden kiadott World Economic Outlook jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A globális növekedési várakozásokat jelentősen visszavágta a szervezet, amely szerint a legnagyobb vesztesek az Egyesült Államok és Kína lehetnek a kereskedelmi konfliktusban. Magyarország esetében az IMF jóval szkeptikusabb a növekedési kilátásokat illetően, mint a magyar kormány.
Az Európai Alap- és Vagyonkezelői Szövetségének (EFAMA) friss jelentése szerint a fenntarthatósági irányelvek szerint működő befektetési alapok felemás évet zártak tavaly az EU-ban: míg az enyhébb fenntarthatósági célokat kitűző alapok iránti kereslet stabil maradt, a legszigorúbb ESG-célokat képviselő társaik folyamatos pénzkiáramlást szenvedtek el. A jelentés arra is rámutat, hogy ennek hátterében minden bizonnyal a befektetők preferenciáinak eltolódása és az ETF-ek állnak. Már készül az SFDR-rendelet felülvizsgálata az EU-ban, ez pedig változást hozhat az ESG-alapok megítélésben is.
Az Európai Unió vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként tehetné könnyebbé az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) export számára a metánkibocsátási szabályoknak való megfelelést – értesült a Reuters három, az ügyet ismerő forrásból. A lépés célja, hogy az EU elkerülje a Donald Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett vámháborút.
Komoly együttműködést várnak a szakértők a német kancellári pozíció várományosa, Friedrich Merz és Franciaország elnöke, Emmanuel Macron között. A francia–német motor és ezzel együtt Európa beindítására is jó esélyek vannak, de akadnak konfliktusosabb pontok is, amelyek elsimításához előbb-utóbb mindkét félnek engedményeket kell majd tennie.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései a globális gazdasági feszültségek közepette zajlanak a héten, miközben Donald Trump vámháborúja és az amerikai adminisztráció elszigetelődése új kihívások elé állítja a nemzetközi pénzügyi rendszert. Európa eközben igyekszik megerősíteni gazdasági szerepét és partnerségeit a világpiacon – írja a Politico.
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Felléphet a fentanil válság ellen az ázsiai óriás, de előbb puhatolóznak.
Kipipálhatják az 5%-os bűvös célszámot, de sok még a kérdőjel.
Bejelentette a Fehér Ház az új büdzsével kapcsolatos elképzeléseit.
Nem lesz Kanada az 51. tagállam, ezt a brit uralkodó döntése is jól jelzi.
Rengeteg éles fémdarabka hullott szét, mágneses szedőkkel kell felporszívózni az úttestet.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
